2018. december 26., szerda

Karácsony margójára

Egész decemberben egy sort sem olvastam. Nem panaszkodás végett írom, ez csupán egy tény, amit ha még könyvesblogger lennék, talán le sem mernék írni, na de itt... Itt úgy döntöttem bármit leírhatok.

Irtó húzós volt a december hó, de gondolom mások is így vannak vele. Nyáron mindenféle indokkal őszre halasztottam a nagytakarítást. Az őszből tél lett, pontosabban december, úgyhogy a hétvégék azzal teltek, hogy megpróbáltam patyolat tisztaságot teremteni minden egyes helyiségbe és szobába. Hétköznap haza hoztam a munkát, gondoltam így csökken majd a munkahelyi stressz, ami működött is, csak mellé olyan fáradt voltam minden este, mint egy mosott rongy.

Éjfél körül ajándékokra vadásztam a neten, belekezdtem egy 40 napos jóga mantrázásba, volt hogy fél egykor mantráztam, hogy SA-TA-NA-MA, és csak minden harmadik recitáláskor jutott eszembe, hogy Úristennn, mit csinálook én itt? Na de életemben nem tartottam még ki huzamosabb ideig az ilyen próbákban, és eldöntöttem, hogy nem állok le, mert fejlődni akarok.

Az ajándékok elkezdtek gyűlni, mindet a ruhásszekrényem mélyébe rejtettem, olyan jól, hogy csomagoláskor egyet sehol nem találtam meg. Sebaj, kipakoltam az egész szekrényt, és meg is találtam az egyik sarokban. A fények kigyúltak körülöttem, az utcák, a terek ünnepi díszben öltöztek, vettem 30 libamájpástétomot a szegényeknek. Az eladó megkérdezte, ugye a macskámnak lesz? Nem, nem - mosolyogtam.

A ház kezdett csillogni-villogni. Miközben a karnison lógtam, hogy feltegyem az egyik girlandot, a szemem sarkából láttam, hogy a rend, amit két hete az előszobában csináltam eltűnt. Egy kabát itt, egy csavarhúzó készlet amott, víztócsa gyűlt az egyik hanyagul levett csizma alatt. De hát élnünk is kell, gondoltam, és elkezdtem az egyik karácsonyi dalt dúdolni.

A karácsonyi nagybevásárlás előtt derült ki, egy rutin olajcsere során, hogy a kocsinkban valami nem oké, úgyhogy a szerelő pár napig nem engedte ki a kocsit a kezei közül. Álltam a villogó fényfüzérrel,  és azon gondolkoztam, hogy most akkor kezdjek-e el bőgni vagy sem, de úgy döntöttem, hülyeség lenne. Szóval gondolatban végig futtattam a buszok indulási idejét, és megsaccoltam, hogy mennyi cuccot, pontosan hány szatyrot tudnék a Tescoból haza hozni, ha hajnal hatkor elmennék, hogy kikerüljem a tömeget. Szerencsére a kocsit az utolsó pillanatban megjavították, így csak simán sorban álltunk a pénztár előtt jó sokáig.

A sütőnk odaégette a piskóta lapot. Háromszor is. Negyedjére sem sikerült, de inkább úgy hagytuk, most a tortát meleg tejjel esszük :). Apropó torta. A mixer feje beletört a krémbe, így egy darabig a letört kis darabkáit halászgattuk a krémből, majd kidobtuk az egészet. Utána órákig kevertük kézzel a tortába való diókrémet, ha valaki elfáradt, hát nevetve oda adtuk másnak- amit ugye a száraz piskótára kentünk. :P

A mézeskalács úgy megdagadt, hogy csak a negyedére jutott a cukormázból. Sebaj, gondoltam, majd ha kedvem lesz, máskor is kidíszítek párat. Eddig még nem történt meg.

A csomagolásra huszonharmadikán éjjel tizenegy óra körül került sor. Már elegem volt a sok karácsonyi dalból, úgyhogy betettem a Bodrogi-féle Karácsonyi ének hangoskönyvet, mire a harmadik szellem eljött, be is fejeztem, úgy fél egy körül. SA-TA-NA-MA, recitáltam utána még tíz percet, Úristennn mit csináloook?, majd beájultam az ágyba.

A karácsonyi program csúszott úgy egy órát, mert k. ra nem süt normálisan az új sütő. :). Nem baj, megnéztük közben az Aranyhajat a tévében, és úgy csináltuk, mintha nem láttuk volna már vagy hatszázszor. "Most mi lesz?!, húú mekkora szeme van!, a ló a legjobb, mindig az a legjobb!, Istenem, milyen jó pasi ez az Eugén... "

Az aszaltszilvás pulykamell isteni finom volt. ( Csak kár, hogy a csúcsszuper sütővel a bacon a tetején sehogy sem pirult meg. ) Egy meleg köntöst kaptam karácsonyra. Annyira pihe-puha, fincsi érzés benne lenni, hogy sosem akarok átöltözni nappali ruhába.

Huszonötödikén eldugult a WC lefolyónk, úgyhogy heves, ennek is most kell történnie! felkiáltások közepette, egy elég stresszes 2 óra alatt megpróbáltuk a dolgokat helyre hozni. Szerencsére sikerült. ( Azt azért nem részletezem, hogy hogyan. )Este karácsonyi filmet néztünk, fél egy körül még mindig mantráztam, majd beájultam az ágyba.

Aztán tegnap leültem a karácsonyfa elé, elindítottam az Abigél hangoskönyvet, bekapcsoltam az összes fényt, gyertyát gyújtottam, és elmajszoltam egy mézeskalácsot. A háttérben hallottam, ahogy készül a karácsonyi vacsi, épp hangos csörömpölések közepette a földre esett egy fedő, én pedig ott ültem a karácsonyfa előtt, hallgatva egy kedves történetet, és arra gondoltam, hogy ez az egész, a hangok, a zajok, az illatok, az emberek, minden, amit látok, minden itt körülöttem annyira, de annyira szép. Minden összesűrűsödött és megtelt hálával abban a pillanatban. 

Annyi facebook köszöntést láttam az utóbbi időben, mégis leginkább ez az egy érintett meg most engem.


"Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz. (...) Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. (...) De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet."
(Antoine de Saint-Exupéry)

Nektek sikerült díszbe öltöztetnetek?


Mindenkinek Áldott Karácsonyt!






SHARE:

2 megjegyzés

  1. Ez igazi karácsonyi történés volt, Zenka :) Ugyanerre a mantrázósra feliratkoztam én is, de most nem kezdtem el :D Ha még nem olvastál tőle, Eckhart Tollét ajánlom. A kis herceg egyébmént is kedvencem, de ez az egyik legszebb idézet :) Jó pihenést, meghittséget és örömöt kívánok :) Anna

    VálaszTörlés
  2. Hát, ez a harmadik mantrázásom, mindig abbahagytam az első pár napban, de most megfogadtam, hogy kitartok. ( Egyébként kimaradt egy nap, úgyhogy újra kezdtem :), de már mindjárt a végére érek. )Tollét nagyon szeretem :), igaz inkább a videóit, de az Új Föld pl. megvan, és azt nagyon szerettem. Jajj, tök jó, nem is gondoltam, hogy bárki tudja, mi ez a negyven napos mantrázás :D. Köszi, köszi, az év végét pihenéssel töltöm, és persze ugyanezt kívánom neked is! :)

    VálaszTörlés

BLOGGER TEMPLATE CREATED BY pipdig