2018. szeptember 23., vasárnap

Rend a lelke mindennek?



photo credit: tsukismama Lagoon Wash Cloths via photopin (license)

Úgy kábé egy éve olvasom Marie Kondo-tól a Rend a lelke mindennek című könyvét. Hát igen, tudom, lassan haladok...
A könyv szerint ugyebár ki kell dobálni minden felesleges dolgot, mert az csak rátelepszik az éltedre, és úgy általában nincs is szükséged, annyi mindenre, amit az évek alatt felhalmozol. Nagyon egyet tudok érteni ezzel a nézettel.
Jó magam már többször átolvastam, hogy mi minősül felesleges dolognak, és nem csak Kondo könyvében tájékozódtam, olvastam cikket, néztem youtube videókat, de egy dolog a gyakorlat és egy másik az elmélet. Röviden a szortírozással még most is gondban vagyok.

Az egyik problémám, hogy hiába szortírozok ki rengeteg dolgot, nincs szívem a szemétre dobni őket. Próbálok ajándékozni is, de pl. a könyveket postán elküldeni nagyon sokba kerül, és a felesleges ruháknak is gazdát szeretnék keríteni, és ez - még ha tök jó minőségű - akkor is nehézséget jelent.

Tudjátok, ambivalens gondolataim vannak az utóbbi időben... Mindenütt olvasni, hogy ellepi a szemét a világot, és igencsak szerencsések vagyunk, ha nem veszünk észre valamit belőle. Szóval nem akarok a szemétre dobni tök jó dolgokat, és kétszer is meggondolom, hogy valamit kidobjak-e, mert jó magyar szokás, de igen is megkérdezem a " szükségem van-e erre?" kérdés után azt, hogy és " lesz-e szükségem ilyesmire a jövőben?", mert akkor kidobni azt a dolgot szerény véleményem szerint nem érdemes. Tudom, mit gondol Kondo róla, de nem hiszek benne...

Nagyon menő most a minimalizmus minden téren, vannak akik pl. megvesznek egy ruhát mondjuk ötször és folyton azokat hordják a munkahelyen, mondván így nem kell azon gondolkodni, másnap mit vegyenek fel.

De ugyanakkor meg igaza van Beckynek abban - igen, még mindig a Boltkórost olvasom-, hogy a vásárlás pótcselekvés, ami azt súgja, igazán királyak vagyunk, hogy megengedjük magunknak és megengedhetjük magunknak, hogy felesleges javakat halmozzunk fel. ( És ebből a szempontból tökre nem érdekes, hogy megtelepszenek-e ezek a dolgok az életünkben. ) Ha a keleti kultúrát nézem, és én ezzel amúgy azonosulni tudok, azt mondanánk a sok felesleges cuccal blokkoljuk az energiát, szépen visszahúznak az életben. Na de egy új ruha, az nem csak egy új ruha. Az új ruha egy új lehetőség arra, hogy valaki más legyünk, hogy valaki jobb legyünk, hogy kihozzuk magunkból a habokból kiemelkedő szirént, vagy valami egészen mást, mert megtehetem. Ha egyik nap stréber csajszi akarok lenni, vagy irodai maca, akkor annak öltözök, ha a másik nap femme fatale, akkor előhúzom a szekrény mélyéből a vörös ruhámat, meg a magassarkúmat. A lehetőségek végtelenek.

Ugyanakkor meg ott van a másik oldal, hogy minden abba az irányba megy manapság, hogy nem értékállóak a megvásárolt dolgok. A fast fashion ruhák egyrészről csak egy-két szezonig divatosak, másrészről szinte rabszolga munkával varrják össze őket - főleg kiszolgáltatott helyzetben lévő nők nevetséges bérért- , és harmadrészről egyre több annyira silány - bármennyire is divatos márka legyen - , hogy pár mosás, használat után tönkre mennek.

Nagyon sokat olvasok a témában, és még mindig az a bajom az egésszel, hogy oké, le a fast fashion boltokkal, de igazából addig, míg egy fair trade pulóver 50.000 ft körül van, hát köszönöm szépen, nincsenek alternatíváim. Szeretem a gondolatot, hogy varrjuk meg a ruhákat, de kizártnak tartom, hogy az az anyag, amit megveszek, az mondjuk fair trade lenne előállításást tekintve.

Amúgy munkahelyre sétálva egy kilós turi mellett megyek el minden nap. A turi nyolckor nyit és hétfőn, bála bontáskor izzó tekintetű csapatok - de vagy 50-60 ember álldogál a bolt előtt már nyitás előtt egy órával is. Néha félek, hogy megvernek, mert azt hiszik előre akarok menni :D.

Szóval halmozás, felhalmozás. Igencsak észnél kell lenni.

A mai világban minden azt mondja nekünk, hogy VÁSÁROLJ, mert akkor vagy istencsászár, és amúgy meg nem vagy SENKI. És igazából pont azzal, hogy vásárolsz, azzal vesznek meg téged. Annyira groteszk. Annyira egyszerű. És mégis...

Pénteken a Rossmannban tíz percig álltam a Glamour magazin előtt - mert októberben kupon napok lesznek - hogy vegyek? ne vegyek? Szükséggem van nekem arra, hogy újra kuponozzak? Hisz még a tavalyi csapatból is van egy csomó minden, kell nekem megint fél áron fogkrém? Vagy smink termék, amit soha nem használok 40 %-al olcsóbban?

Ami még kiveri a biztosítékot nálam, hogy több mint ezer forintot fizetek egy olyan magazinért, ami az első oldaltól az utolsóig csak reklám. Szeretem a divatot, de mi lenne, ha olyan ruhák lennének ezekben a magazinokban, amiket mondjuk fél év múlva már nem ciki felvenni? Amúgy volt valami cikk a Glamourban a környezetvédelemről, de nekem folyton az volt a fejemben, mialatt átlapoztam - és úgy döntöttem, rögtön megy a szelektív kukába-, hogy basszus ezért papírt pazarolni... Tudom, kegyetlen vagyok.

Szóval most vannak kuponjaim, még mindig a boltkórost olvasom, és próbálom a ruháimat szelektálni. Próbálok környezettudatos lenni. Tök jó, hogy már tudom, milyen színek állnak kb. jól, így egyszerűbben vásárolok, nem nyúlok annyit mellé, és időt is spórolok, mert kevesebb ruhát próbálok fel. Ugyanakkor meg már azt is megtanultam, hogy egy tíz évvel ezelőtti ruha lehet, még évekkel később is jobb állapotban lesz, mint sok most vásárolt, úgyhogy az alapdarabokat nem érdemes egytől-egyig kidobni. Sajnos múlt évben én jó párat kidobtam. ( Értsd úgy, hogy bedobtam a vöröskereszt gyűjtő dobozába.) Szóval ember legyen a talpán, akinél minden, de minden rendben van, és nincs semmi felesleg. Ha nagy leszek, talán majd én is, egyszer ilyen leszek. Most meg csak próbálkozom.

Ti szoktatok hasonlókon gondolkodni? Cikk a témában
SHARE:

10 megjegyzés

  1. Én folyamatosan gondolkodom egyrészt azért, mert anyukám minden vacakot eltesz, s mivel én ezt nem bírom, így én más akartam lenni. Másrészt pedig nem férünk el, így többet dobnék ki, mint kellene. Sajnos eltelt az életemből sok év, mire, talán, azt tudom mondani, hogy jó így ami van, ahogy körülöttem van. Bútor pl. De ha ránézek egy tetsző szőnyegre,még csak a pénztárca tart vissza, az érzés hogy új, szép, más.. ezek még nem.
    Ruhák tekintetében vannak felhalmozós időszakaim, mert fogyok-hízom, pl. rengeteg más farmerom van, és egész sok cipőm, mégis örülnék most egy bordónak. Igen jó dolog úgy öltözködni, ahogy aznap jó. Néha gyorsan, ami először a kezem ügyébe kerül, néha megtervezve.
    Én nem hordok fast fashiont, ennyit elmondhatok büszkén 😊, de pocsékolok, sajnos. Viszont nem kuponozok.. Még a téma is messze áll, hát még az ezen cuccokat bemutató posztok. 😊 Azért én folytatom a minimál felé tartó utamat, hátha...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na igen, Kondo könyve alapján ki kellene dobnom azokat a ruhákat, amik épp nem jók rám, de van amikor egy mérettel nagyobb ruhákat hordok, aztán lefogyok, szóval nem olyan egyszerű ez. Ráadásul szerintem a minimalizmust, mondjuk egy kapszula gardróbot az tud létrehozni, akinek már van egy fix stílusa. Ha még csak próbálgatod, mit szeretsz, mi állna jól, akkor ez lehetetlen. Amúgy szerintem ez tényleg így van, évekbe telik, még kijárjuk vagy épp megtaláljuk az utat a "kevesebb több"-höz :)

      Törlés
  2. Annyit még, hogy fair trade-t sem hordok.. Drága, hiába minden reklám .. Sima basic cuccokat, majdnemhogy, de ezeket jól fel lehet dobni,változatos hol így hol úgy ..

    VálaszTörlés
  3. A fast fashiont a fentiek miatt én is szeretném csökkenteni az életemben, de nem egyszerű - igazából az ára és a befektetett idő miatt választom ezt. Szeretnék újra turkálóba is járni, de egyelőre nem tudtam beépíteni a hétköznapjaimba, hogy egy ledolgozott munkanap előtt - után betérjek még válogatni.
    A Glamour kuponozás nálam is nagy hagyomány, és már igyekszem olyan dolgokat venni amik tényleg elfogynak, amúgy is megvenném őket - talán összességében még megéri mindig az újság árán felül is. Viszont ha jövőre tovább drágul akkor lehet, hogy kihagyom...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amúgy tényleg csak néztem, mennyivel drágább és drágább az újság. Persze tökre megéri ezt azt venni féláron, de mondjuk 20 %-os ruha akciók simán vannak év közben is, amikor mondjuk nem tapossák agyon egymást az emberek, és nem kell húsz percet várni, hogy bejuss egy próba fülkébe.
      Most smink termékeket tervezek venni, a többi majd kialakul.

      Én is próbálok turizni, van is jó pár ruhám onnan, de amúgy nem egyszerű :D, én olyan szinten elfáradok benne :D, puhány vagyok, bevallom.

      Törlés
  4. fast fashion, fair trade... ajjaj, asse tudom, mik ezek. megyek vissza a könyveimhez.:D

    nem nagyon tudom, mit gondoljak. nem szeretek vásárolni (konkrétan herótom van, ha fél percnél többet kell elbíbelődnöm egyvalami megvételével), és rendszeresen kidobálom, ami útban van. most van egy kupac, van benne olyan 4 felső. a tél megváltja, ha egyszer sem nyúlok hozzájuk, tavasszal megy a kukába. de ha veszek addig garbókat, valszeg nem várom meg a tavaszt vele.

    a múltkor olvastam egy cikket a csajról, aki 5 év alatt egy befőttesüvegnyi szemetet termelt csak. én ezt max csak akkor tudnám hozni, ha soha nem ennék itthon, azt a minimális szennyest és mosatlant máshoz hordanám, és folyton mosószereket kunyerálnék üvegpohárban, meg hasonló, valóságtól elrugaszkodott dolgot művelnék. a japánoknak viszon jól áll ez a minimál élet, jólnevelten üldögélnek a papírfalak között, ha meg nem, úgyis melóznak. szóval tényleg minek nekik bármi is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne már, 5 év alatt egy befőttesüvegnyi szemét??? Ez nagyon durva... Na jó, szerintem ez csak valami fikció volt, valami környezettudatos novella :D...

      Látod, ha egyszer sem nyúlsz hozzájuk, megy a kukába- Marie Kondo büszke lenne Rád! Jól csinálod. Egyébként ebben is van igazság, hogy mondjuk napi 14 óra után úgy is az egyetlen dolog, amire vágysz, az a megvetett ágy, meg hát nekik kicsik a tereik, és más a kultúra. De nagyon megy ám a minimalizmus itt Európában is, na jó, talán leginkább az északi országokban, de ez már igazi mozgalom.

      Ó, tudományosabb posztot kellett volna írnom, hogy teljeskörűbb infót adjak :D, de azzal meg lehet, még jobban elriasztalak. :D

      ( Hamarosan már nemcsak vásárlásról fogok írni, könyvet váltok. ) ;)

      Törlés
    2. nekem nagyon bejön az északi minimalizmus, pont passzol az antiszoc énemhez.:D

      oké, de hogy 5 év alatt egy üveg szemét jöjjön össze, ehhez az kell, hogy egyedül éljen, máshol egyen; próbálja meg ezt kivitelezni két gyerek mellett. tény, hogy a növényi hulladékot sem a szemétben gyűjtötte, meg teljesen környezettudatosan csinál mindent. át lehet állni erre, és ha többen csinálnánk, jobb lenne a földnek.

      Törlés
    3. Jajj, én is imádom az északi stílust, szeretem a skandináv lakberendezést is.

      De amúgy ha máshol eszik, akkor szimplán csak az van, hogy az étterem dobja ki a rá eső szemetet, nem? :D :P

      Törlés
    4. igen, sztem van egy csomó helyzet, ahol egyszerűen csak nem viszi magával a felesleget. mióta feltalálták a műanyagot, nehéezen tudom elképzelni a szemét nélküli létet. egyébként mióta olvastam, egy csomót agyalok rajta, mit lehet kiiktatni. befőttesüvegig egészen biztos, nem fogok eljutni.:D

      Törlés

BLOGGER TEMPLATE CREATED BY pipdig