2018. december 31., hétfő

Sa-ta-na-ma


Juhééé! Hagy kezdjem ezzel a posztot, ami nem indult évzáró posztnak, de mivel ma már szilveszter napja van, hát egy kicsit én is évet értékelek.

A 2018-as év számomra az alapozás? , a bátorság?, a szolgálat? éve volt, ezek a fogalmak többször is fedték egymást, ahogy az elmúlt hónapokra gondolok. Összességében a külső szemlélő nézőpontjából nem volt mozgalmas évem, de ha úgy vizsgálom a dolgokat, hogy mennyi mindent megtettem, amire a tavalyi év során még úgy éreztem, képtelen vagyok, hát azt mondom, a 2018-as év igencsak sikeresnek tűnik.

Ami most így feltűnt az évre visszagondolva, az talán az, hogy meghoztam olyan döntéseket, amik számomra hitelesek és szükségesek, de mások nem nagyon értik. Elég sok munkám van ebben, és az a legjobb, hogy ösztönösen cselekedtem, reflexből szóltam, és annak ellenére, hogy régen sokszor visszakoztam, amikor ilyen szituációba keveredtem, most már gondolkodnom sem kellett azon, hogy magamat válasszam.

Úgy terveztem egyébként, hogy a 2018 az önfelfedezés éve lesz, hát sikerült olyan dolgokat felfedeznem, amire nem is számítottam :), és tényleg olyan kihívásokat hozott, hogy még most is csak pislogok, hogyan tudtam én ezt mindenféle rinya nélkül végigvinni, ugyanakkor meg még mindig itt van bennem ez a tesze-tosza húzzuk, halasszuk még a dolgokat hozzáállás, amin most már a következő évben tényleg szeretnék tovább lépni.

Sajnos nem tartottam nyilván az olvasott könyveimet, ami megmaradt bennem, az kb 15 könyv, de szerintem volt az 25 is, mindenesetre sosem voltam a precíz nyilvántartások embere, amit lehet, hogy jövőre jó lenne megváltoztatni.

Érdekes dolog, de most elindultam az ifjúsági fantasy irányába, csak mert a két kedvenc történetem idén a Tél jegyesei és a Papírmágus trilógia volt. Ami még maradandó élményt nyújtott, az az Eleanor Oliphant köszöni, jól van, szerintem nagyon klassz könyv, remélem olvasok még az írónőtől.

Sorozatok terén inkább krimiket néztem, eltekintve pár koreai vígjáték sorozatot, a zenében pedig próbálkoztam beújítani pár előadót, de egyszerűen nehezen találok most rá arra, amit keresek. Ez egyébként elég fura. Lehet azért van, mert cél nélkül kutatok?

Idén megpróbáltam többet sportolni, de nem ment. Megpróbáltam kiszanálni a felesleges ruháimat, de ez is csak egy körig jutott- szerintem még vagy három kör benne van -, és jövőre, TEHÁT HOLNAPTÓL, tényleg azon leszek, hogy szépen leszedegessem magamról, meg a környezetemből a felesleges lomokat.

Viszonylag keveset jógáztam idén, de amikor időt szántam rá, nagyon élveztem, ezen is szeretnék változtatni. És hogy miért is örömködtem az első sorban? Azt hiszem harmadjára kezdtem bele Domján Mia meditációs kihívásába, ahol idén a kundalíni jóga egyik kedvelt meditációját ( Sa-Ta-Na-Ma) végeztük 40 napon keresztül, és igen!!! végre, sikerült végig csinálni. Ez azért is nagy dolog számomra, mert tényleg tennem kellett a dologért, nem csak lötyögtem alatta, nem csak élvezet volt, hanem kőkeményen rá kellett magamat szoktatni, meg kellett küzdenem a lustaságommal, a fáradtságommal, azzal hogy untam, azzal hogy folyton gondolkodni akartam. És igen, a meditáció alatt olykor el kellett fogadnom olyan gondolatokat, amik közelebb hoztak magamhoz, de azért nem voltak teljesen kellemesek. Baromi sokat tanultam ez idő alatt, az én agyam nincs ahhoz szokva, hogy ne gondoljon semmire, számomra ez az egész felért azzal, hogy mondjuk minden nap csinálok 200 felülést. Izmoztam az agyammal. :)

Szóval mindezen sikerélmények miatt nagyon várom a 2019-et. Nem volt ez egy könnyű év, de visszatekintve azért jó buli volt, és ha akartam, ha nem, fejlesztett, de azért hagyott pihenni is.

Tényleg izgatottan várom a 2019-et, minden tekintetben. Szerintem várjátok Ti is!

Boldog Új Esztendőt!




SHARE:

4 megjegyzés

  1. búék Zenka itt is.:)

    szeretek ilyenekről olvasni, mint fejlődés, meg önismeret-tágítás.
    én jógáztam, de sose meditáltam, engem a kocsmás buddha könyv kezd rávenni, de majd utánanézek a kundalini mantrának. nekem se tud kiürülni a fejem, de megtudtam, hogy ez nem baj, tök normális.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon boldog új évet kívánok itt is :) Tök jó volt olvasni a posztodat, és külön jó, hogy nem csak a könyvekről írtál! A tél jegyesei nekem is fent van a VCS listámon, úgyhogy azt hiszem azzal kezdek, mert eddig mindenki dícsérte. Remélem nekem sem okoz csalódást majd! Nekem a meditáció és a jóga nem igazán fekszik, de annyira becsülöm azokat, akik ilyen ügyesek benne!

    Teljesüljön minden úgy ebben az évben, ahogy tervezed :)

    VálaszTörlés
  3. BÚÉK Zenka! Tök jó, hogy ennyit sikerült sok mindenben előrelépni, fejlődni tavaly. :) Ezeket mindig olyan jólesően összegezheti az ember magában, még ha a külső szemlélő számára nem is olyan látványosak.
    Néha nekem is jó lenne kiüríteni a fejem, de szerintem én túl izgága vagyok a meditáláshoz... Máskor meg magától olyan jó kis hóttüres a fejem, hogy lehet, hogy ennyi elég is. :D
    Hú, én biztos nem tudnám nem nyilvántartani az olvasásaimat. :O
    Eleanor Oliphant annyi mindenkinél ott van idén, mint az egyik legjobb könyv! ♥ Én is nagyon szerettem!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon boldog új évet, Zenka!
    Én is szeretnék egyszer oda eljutni, hogy merjek meghozni olyan döntéseket, amiket mások nem feltétlenül értenek meg - én még mindig a visszakozós fázisban ragadtam. De tök jó ilyet olvasni, hogy tényleg lehet ezen változtatni - mégha sok munkával is, de lehet. :) Szóval gratulálok hozzá, remélem, egyszer én is el tudok jutni idáig.
    A tél jegyesei meg oltári könyv lett számomra is! A második részt beszerezted már?

    VálaszTörlés

BLOGGER TEMPLATE CREATED BY pipdig